Showcase project-in-a-day

: Szülőkategória: Participatory methods

TITLE: Project in a day tested in Trento, Kosice, and Vas County.

1. A PILOT PROBLÉMA / KIHÍVÁS RÖVID LEÍRÁSA

Az URBAN INNO a Project-in-a-day módszert három különböző régió pilot tevékenységei során is alkalmazta, méghozzá: Trentoban, Kassában és Vas megyében.

Trentoban a módszert arra használták, hogy a kormányzást a szakpolitikák kialakításában és az adminisztratív döntésekben a civil társadalom elképzeléseit összegyűjtve támogassák és egészítsék ki kompetenciáikat a bevont polgárok álláspontját is figyelembe véve bizonyos területeken, mint például a városfejlesztés vagy „smart city” szolgáltatások témakörében. A módszertan legfőképp a Design Thinking technika elemeit alkalmazza, amely tervezési módszertanhoz igény esetén újra kapcsolható a Vision Factory vagy a Project-in-a-day módszer is, hogy jövőképet kreáljanak együtt, illetve ötletekkel járuljanak hozzá a városi környezet megújításához.
Két különböző területen is zajlott a kísérletezés a módszer segítségével: egy kulturális inkubációs terület kialakításában és a városi körzet lehetséges fejlesztésében a fiatalabb generáció bevonásával.

Kassa pilot tevékenysége a városi élelmiszer-hálózat innovációjára összpontosított a régióban, a vidéki-városi kapcsolatok fejlesztésével. A mezőgazdasági termékeknek a digitális piacokon való megjelentetése volt a fő cél, a városi kereslet lefedése a vidéki kínálattal. A virtuális piac létrehozásának célja, hogy a helyi lakosokat, éttermeket, más étkezdéket és egyéb kassai releváns szereplőket arra sarkaljon, hogy helyi termelőktől - akár egyéni vállalkozóktól, családoktól vagy nagyobb termelőktől - vegyenek helyi termékeket. A Project-in-a-day módszert alkalmazták a folyamat során arra, hogy kapcsolatba lépjenek résztvevő polgárokkal/végfelhasználókkal és visszajelzést kapjanak tőlük a tervezéstől, fejlesztéstől és a teszteléstől egészen a gyakorlati működésig a részfolyamatok során.
Vas megyében a pilot projekt célja egy multidiszciplináris tudásközpont létrehozása volt, amely egy közösségorientált digitális innovációs központ (angol rövidítéssel ún. DIH). A helyi ökoszisztémához alkalmazkodó, abba beépülő képzési és oktatási létesítményeként szolgál majd, hozzájárulva az üzleti versenyképesség növekedését célzó digitálizációs eredmények alkalmazásának javításához.További kompetenciák kialakítását megcélozva azonban nemcsak oktatói központként szeretnék alkalmazni a vas megyei partnerek ezt a szervezetet és lehetőséget, ami vele jár. Részvételi eljárásokat alkalmazva, azok keretein belül megkérdezve az oda látogató diákokat, hallgatókat, céges képviselőket és egyéb partnereket újabb szerepköröket szeretnének kiépíteni a visszajelzésekre alapozva.

2. KAPCSOLATFELVÉTEL ÉS IKT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA

IKT eszközök kerültek bevonásra annak érdekében, hogy a projektben dolgozók felvegyék a kapcsolatot a különböző célcsoportokkal, illetve tartsák is azt. A nagyobb helyi szereplők bevonása nagy motivációt jelentett a diákság és a lakosság képviselői számára is, hiszen jelenlétük a folyamatok során hitelt adott arra, hogy a résztvevők tevékenységükkel valóban képesek lesznek valós és hasznos változásokat elérni.

A helyi kulcsszereplőket a projekt első szakaszában keresték fel és választották ki, kiegyensúlyozva bevonásukkal a döntéshozatali és politikai szinten működő szerveket azzal, hogy tényleges részvételt és szerepet biztosítottak a folyamatban számukra a partnerek, és nem csupán megfigyelői státuszba bocsájtották őket. Ahhoz, hogy bevonjuk őket, fontos volt biztosítani a folyamat átláthatóságát, a várható végrehajtási módszereket, a szükséges információkat és a lehetséges végkimeneteleket/eredméneket. Emellett fontos volt minden érdekelt fél bevonása, az intézményi jellegűeké ugyanúgy, mivel közvetlen hatást gyakorolhatnak ők is bizonyos folyamatokra.

Ez a típusú részvételi eljárás nagyrészt valódi, fizikai eseményeken keresztül történő kivitelezést követel meg, de nagy szerephez jutottak így is a digitális technológia vívményai megvalósításuk során. A Cloud típusó (felhő alapú) környezet nagyon hasznos volt a dokumentumok, képek megosztására (pl. Google drive, DropBox, Google Photos), a különböző események során összegyűjthették a partnerek az információkat és megoszthatták a többi résztvevővel. Nagyon hasznos volt a közösségi média is (pl. Facebook, Twitter) azt a lehetőséget kínálval, hogy az egyszerű fizikai részvételen túlmutató olyan hatást érjen el, hogy akik ellátogathattak volna a rendezvényre, azok a jövőben moiváltabbak legyenek valóban meg is jelenni személyesen.

3. A RÉSZVÉTELI MÓDSZER GYAKORLATI KIVITELEZÉSE

A Project-in-a-day eljárás alapján szervezett rendezvények megismételhetőek más résztvevőkkel is vagy bővítve további szereplőkkel a weboldalon található útmutatást követve (5 lépésben: empátia/megértés, definiálás, ötletelés, prototípus-fejlesztés, tesztelés). 2-3 rendezvény megtartása legalább jellemző volt a keretein belül, eredményeként pedig különböző, elméleti síkú vagy konkretizált prototípusok és tervek jöttek létre. A cél az, hogy egy olyan közös kísérleti referenciát hozzunk létre, melynek alapján láthatjuk, hogy milyen tevékenységgel lenne érdemes elkezdeni egy adott projektet. Ezzel arra törekedve, hogy segítsük a résztvevőket a projekt lehetséges végkimeneteleit számba venni, majd azok közül választani és tesztelni a kijelölt utat, megismerni a vele járó előnyöket és hátrányokat. Mindhárom kísérleti projekt esetében az volt a célja ennek a részvételi módszernek, hogy a teljes projekt rövid időn belül megvalósításra a helyi kulcsszereplők, a potenciális ügyfelek és a különböző életkorú felhasználói csoportok bevonásával, akik különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkeznek. A legfontosabb talán azt kiemelni, hogy még mielőtt megvalósításra került volna bármi, amire a teljes költségvetést ráfordítják és esetleg hibás feltételezés, azt előre ki tudják szűrni a csoportok segítségével.

Ez minden pilot esetében végbe is ment a fent leírtaknak megfelelően, azonban nemcsak az volt a cél, hogy fennálló kihívások kapcsán véleménnyilvánításra motiválják a résztvevőket a szervezők, hanem hogy valódi elkötelezettséget alakítsanak ki a téma irányába részülről, melynek során saját ötleteikkel a megvalósítást is magukénak érezhetik. Ezáltal nem kellett a problmához igazodnia a résztvevőknek kizárólag, hanem egyéb, más relevánst témaköröket érintő területek kapcsán is kifejthették elképzeléseiket, melyeket később közösen nagyobb, absztraktabb ötletekbe gyúrtak össze.

Ahogy az korábban is említésre került, ez a típusú részvételi eljárás a „Desing-thinking” technikák kiváló képviselői közé tartozik, melyekből sok létezik és külön-külön is alkalmazhatóak igény szerint.
(https://www.interaction-design.org/literature/article/5-stages-in-the-design-thinking-process)

4. PILOT PROJEKTEK EREDMÉNYEI

A részvételi eljárások jó eredményeket produkáltak. Kiválóan megfelelnek arra, hogy „laboratóriumi” körülmények közé helyezve 20 – 45 résztvevővel/esemény produktív jövőbeli terveket vázoljanak fel és stratégiákat készítsenek elő a városi innováció (Trento), a digitális szolgáltatások dizájnja (Kassa) és a multidiszcpilináris tudásközpont jövőbeli fejlesztései kapcsán (Vas megye).Mindhárom pilot tevékenység megvalósításában alkalmazott részvételi eljárás nagyon hasznos volt abban a tekintetben, hogy különböző érdekcsoportok különböző álláspontjait sikerült közelíteni egymáshoz, majd egyesíteni úgy, hogy kezdetben egyedül vagy kisebb csoportokban dolgoztak külön. Így minden csoportnak lehetősége volt saját ötleteit kidolgozni és prezentálni vagy akár csak meghallgatni mások ötleteit és véleményezni, beleszőni saját gondolatait lehetőség szerint, hogy aktív kezdeményezések mentén megoldásra jussanak közösen.