Szülőkategória: Participatory methods

Részvételi költségvetés-tervezés

LEÍRÁS

A részvételi költségvetés-tervezés (rövidítve RK, angolul participatory budgeting) a demokratikus tanácskozás és döntéshozás folyamatának része és egyfajta részvételi demokrácia, amelyben a hétköznapi emberek döntenek, hogy miként kerüljön allokálásra az önkormányzati vagy állami költségvetés egy része. Lehetővé teszik az adófizetők számára ezáltal, hogy együtt dolgozzanak a kormánnyal olyan költségvetési döntések meghozatalában, melyek befolyásolják az életüket.

Az egyik legfontosabb referenciája ennek a módszernek a Porto Alegre példa (Smith és Fletcher, 2016). Egy másik példa, amely az e-demokrácia és a területi megosztottság elemeit ötvözi pedig a francia RK-k (részvételi költségvetés-tervezési eljárások). A RK első dokumentált kísérlete a brazíliai Porto Alegre városából származik 1989-ből, mely jó gyakorlatként terjedt el szerte a világban. A Porto Alegre-ben végrehajtott eljárás mintájára a demokratikus tanácsadó rendszerek a világ sok más városi és egyéb jellegű lakott területein alkalmazták a módszert. Általánosságban elmondható, hogy a RK-t túlnyomórészt kisebb geopolitikai egységek körében használják, elsősorban a helyi önkormányzatok területeire alkalmazzák, illetve közepes és nagyobb méretű városok is szóba jöhetnek, de ennél nagyobb területek esetében nem fordul elő ilyen próbálkozás. Ennek oka Pateman (2014) magyarázatából szűrhető ki, aki kiemelte a tényt, hogy kisebb egységekben együtt dolgozva jobban épül a résztvevők között az együttműködési készség és az egyenlőség érzete, mely magasabb szintű eredményességhez vezet és még több csatlakozóhoz a helyi lakosság köreiből. Éppen ezért egy fontos kihívás az, hogy miként lehet alkalmazni ezt a módszert nagyobb közösségek esetében is..

  • Ez a módszer arra szolgál, hogy a lakosság részvételét ösztönözzék a közpénzek kezelésébe beleszólást engedve, együttműködést biztosítva a polgároknak ezek allokálására, még ha nem is a teljes büdzsére nézve.
  • Azért fontos az ilyen együttműködések megvalósítása, hogy a polgárok ne érezzék azt, hogy a közigazgatási szervek döntenek kizárólag a közpénzek elosztásáról, ezzel esetlegesen egy-egy területre vagy tematikára túl sokat költve, melyeket alapvetően a helyi lakosság képviselői nem is túlzottan támogatnának, legalábbis nem olyan mértékben.
  • Serkenti a lakosság körében folytatott kollektív tanácskozást azzal, hogy nem szükséges fizikailag megjelenniük azoknak, akik részt kívánnak venni az eljárásban, hanem online felületeken biztosítanak hozzáférést, ezzel bevonva szélesebb rétegek képviselőit.
  • A részvételt csak és kizárólag lakóhelyhez kötik, hogy valóban kollektíven csatlakozhassanak a folyamathoz egy-egy terület lakói.
  • Fontos elérni, hogy kezdetben legalább bizonyos témakörökben és projektek beruházásai kapcsán ne csak a várost (vagy egyéb érintett egységet) irányító közigazgatási szervek dönthessenek, hanem valóban érezzék a lakosok szerepüket és erejüket együtt.
 

KINEK AJÁNLOTT?

Az RK folyamatot online és offline módon is útjára lehet indítani egy média kampánnyal, mely a célcsoportokat célozza meg. A szervezeti kommunikációs csatornák is fontosak, hogy megvalósítsanak egyfajta márkaépítést és az elkötelezettség érzését is erősítsék a nyilvánosság képviselőiben

 

SZÜKSÉGLETEK

Közvetlen támogatás a közigazgatási rendszertől és információk a költségvetés-tervezési eljárásról és az ahhoz kapcsolódó adatokról

  • Szakmailag képzett közvetítők/kivitelezők a teljes folyamat tervezésére és nyilvános találkozók szervezésére a lakossággal
  • Szakértők bevonása a kisebb csoportokkal való együttdolgozás megkönnyítése érdekében
  • Adatok és dokumentáció a város részéről
  • Fizikai helyszínek, ahol találkozhatnak igény esetén az érintettek
  • Kommunikációs menedzser az online felületek és a közösségi média kezelésére/irányítására
  • Egy online részvételi felület (a költségvetési adatok vizualizálására, közösen kidolgozott projektek ismertetésére és az azokkal kapcsolatos szavazások biztosítására)
  • Egy weboldal az eljárás eredményeinek kommunikálására, reklámozására.
 

A FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSE

KIVITELEZŐ

Javasolt profi szakemberek alkalmazása a RK átfogó megtervezésére és kivitelezésére. Különösen a lakosság képviselőivel szervezett találkozók lehetnek sokkal hatékonyabbak a szakmai közvetítők irányítása alatt, hogy pozitív végkimenetelű és produktív beszélgetéseket folytassanak le a résztvevőkkel, speciális részvételi eszközöket és technikákat alkalmazva (“canvas”, prezentáció, csoportmunka). Ezen találkozók lényege az, hogy ösztönözzék a résztvevőket, hogy megnevezzék a fő problémáikat, melyekkel szembesültek hétköznapjaikban a városban élve és összegyűjtsék őket egy “kezdeti felvetések” mappába. Ezen találkozók tárgya a résztvevők ösztönzése, hogy megnevezzék a fő problémákat, melyeket addig tapasztaltak, míg a városban élték és ezeket gyűjtsék össze “kezdeti ötletek” címmel. A kezdeti ötletek mentén elindulva pedig a feltárt problémák megoldására különböző típusú projekteket hoznak létre, melyek több szakaszból állnak: fejlesztés, megvalósítás, ellenőrzés.

Továbbá javasolt, hogy a polgárok által szervezett és működtetett kiegészítő részegységeket hozzanak létre, akik az altémakörökért felelnek és egy megválasztott vezetővel rendelkeznek.

CÉL

Az átfogó RK folyamat célja az előző pontban említett folyamat megvalósítása, vagyis fejlesztési és követő projektek megalkotása a problémákra szabva, melyeket szeretnének megoldani a költségvetések módosításával/újraelosztásával.

Világos célokat kell kijelölni a kulcsszereplői csoportok bevonásával már a tervezés kezdetén, legyen szó akár egy városrészről, kerületről vagy negyedről és/vagy egy speciális irányelvekkel foglalkozó szektorról (pl. a város szociális jólétének javítására irányuló intézkedések, az alternatív közlekedési eszközök javítására irányuló intézkedések). A célnak világosnak (és koherensnek) kell lennie, amikor annak kommunikálása elkezdődik a lakosság felé.

A RK kulcsszereplői csoportját össze kell állítani és minél inkább igyekezni elkötelezni őket az eljárás felé annak érdekében, hogy meghatározzák a célt, figyelembe véve az összes lehetséges előnyét és hátrányát a RK projektnek.

IDŐBEOSZTÁS ÉS LOGISZTIKA

A találkozók logisztikájának megtervezése fontos a RK projekt sikeres megvalósításához. Általában a résztvevők 10-15 különböző csoportra oszthatóak, fizikai találkozási pontokat rendelve hozzájuk, attól függően, hogy a város különböző területei közül melyikből származnak. Ez utóbbi szempont a kulcs ahhoz, hogy teljesen ki lehessen aknázni a lakosság közvetlen érdekeiből fakadó tényleges hatékonyságot. Milánó önkormányzata már egyébként megpróbálta kiküszöbölni a városi szegmentációs problémákat azzal, hogy több különböző közösséget is szeretett volna elérni programjával, melyben végül összesen 60 tag vett részt, akik 12 különböző kisebbségi csoportból érkeztek és önállóan képviselték magukat az üléseken. Különböző jótékonysági szervezetek és egyéb társulások segítették az önkormányzatot abban, hogy kapcsolatba tudjon lépni a kisebbségek tagjaival.

TÁMOGATÓ DOKUMENTÁCIÓ

Ahogy korábban említettük, a RK létrehozhat egy interaktív kommunikációs csatornát a lakosság elérése céljából, mely fizikai találkozókkal megtámogatva, de alapvetően online alapon nyugszik. Nemcsak konkrétan a szavazások lebonyolítása érdekében lehet ez hasznos egyébként, hanem azért is, mert ezen keresztül naprakész információkkal lehet ellátni az odalátogatókat, illetve fogadhatnak és megválaszolhatnak tőlük beérkező kérdéseket is.

Így tehát alsó hangon szükséges egy, a RK-nek dedikált webhely létrehozása (amely az önkormányzat weboldalának egy alpontja is lehet) annak érdekében, hogy a részvételi folyamat megkezdéséhez szükséges alapvető információk és digitális dokumentumok tárhelye biztosított legyen, továbbá egy ehhez csatolt e-mail cím is szükséges, mely a lakosság részéről beérkező kérdéseket hivatott fogadni.

Továbbá közösségi média csatornák létrehozása is erősen ajánlott, hiszen manapság pl. a Facebook és Twitter segítségével rengeteg potenciális résztvevő elérhető, emellett a közös munkára és javaslattételek megosztására ott a Slack és a Google Docs (a résztvevőket érdemes online csoportokba rendezni).

RÉSZTVEVŐK MEGHÍVÁSA

A RK célja a célcsoport (a városé, a negyedé, a kerületé) legalább 2-3 százalékának bevonása, ezért az invitálásnak hatékonynak és motiválónak kell lennie, még akkor is, ha a visszajelzések aránya várhatóan nem lesz kielégítő és csak a népesség egy kis része hajlandó hozzájárulni (időt és némi erőfeszítést áldozni), hogy csoportmunkában dolgozzon. Velük/közöttük az interakció módja az alábbiak szerint javasolt:

  • Beszélgetés, párbeszéd vagy tanácskozás
  • Csak vélemény/preferenciák kifejezése
  • Hallgatás/részvétel nézőként.

A KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA

Kommunikációs iránymutatások létrehozása minden szereplő számára javasolt. A RK tárgyának egyértelmű meghatározása, leírása és „kifüggesztése”. Biztosítva kell, hogy legyen az egész folyamathoz.

A megfelelő kommunikáció és a felek folyamatos informálása rendkívüli fontosságú. Senki sincs kizárva a programból, és aki esetleg nem is csatlakozik, az attól még lehet a folyamat kedvezményezettje, sőt, akár később is részt vehet vagy legalább tájékozódhat arról.

Mivel ez a módszer kimondottan nagyobb közösségi bevonásra fókuszál, így érdemes a közigazgatásban megszokott bonyolultabb formulákat leegyszerűsíteni, ezzel támogatva a csatlakozni kívánók könnyebb megértését, idejük megspórolását.

Külön érdemes odafigyelni arra, hogy mikorra szervezzük a találkozókat, fontos figyelembe venni a célcsoport jellemzőit ilyenkor vagy például ugyanabból a típusú eseményből kettőt is tartani, hogy mindenki ráérjen ellátogatni, aki szeretne
 

A FOLYAMAT VÉGREHAJTÁSA A GYAKORLATBAN

  • 1. Szakasz – “Megfigyelés: nyilvános találkozók a szükségletekről való informálódás jegyében”
    Az önkormányzatnak ütemtervet kell készítenie a találkozók megtartására, melyek egyfajta nyilvános meghallgatások, ezekhez pedig mindenki számára szabad hozzáférést kell biztosítani, a javaslatokat pedig össze kell gyűjteni.
  • 2. Szakasz – “Tervezés: a végrehajtandó beavatkozások tervezése, bemutatása’
    Célja a lakosság javaslatainak átrendezése, formázása és csoportosítása, igyekeznek minél több hasonló tematikájút egy nagyobb témakörbe belesűríteni. A 2. szakaszban kijelölt témakörök a 3. szakaszba jutnak tovább, ahol szavaznak róluk.
  • 3. Szakasz – “Szavazás: végrehajtandó projektek kiválasztása
    A 2. szakaszban kijelölt feladatoknak/projekteknek elérhetőeknek kell lenniük minden lakos számára (az online eszközök sokat segíthetnek ezek publikálásában és a kommunikáció irányításában feléjük). Ezekből a megismert projektekből választhatnak preferenciáik szerint a lakosság képviselői, ez a 3. szakasz lényege, hogy kiderüljön, hogy mely tervezett változásokra szeretnének költeni a közpénzekből. Legalább a lakosság 2-3 %-ának szavaznia kell, hogy releváns eredményről beszélhessünk, lehetőség szerint többféle célcsoportot és korosztályt bevonva)
  • 4. Szakasz – “Eredmények: projektfrissítések és hitelesítés
    A szavazási folyamat eredményeit az interneten kell közzétenni, az összes projekt részletes leírásával és a szavazatok számával, mely azokra érkezett. Egy hivatalos publikáció keretében pedig le kell közölni a nyertes projektek listáját és leírásukat az eljáráshoz tartozó hivatalos honlapon.
 

DOKUMENTÁLÁS ÉS EREDMÉNYEK MEGOSZTÁSA

A szavazási folyamat eredményeit közzé kell tenni az interneten az összes projekt részletes leírásával és a szavazatok számával. Továbbá ahogy az előző szekció is írja, egy hivatalos publikáció keretében le kell közölni a nyertes projektek listáját és leírásukat az eljáráshoz tartozó hivatalos honlapon.

Az eljárás kommunikációs menedzsere gondoskodik az eredmények megosztásáról a hivatalos honlapon és a közösségi médiás platformokon is.

Az eljárás dokumentálására létrehozott weboldalon el kell tárolni a folyamat eredményeit, különös tekintettel a szavazás eredményére és a többi esélyes projekt leírására, hogy később alátámasztásként szolgálhasson a megvalósítás tekintetében.

A weboldalt az eljárás zárulta után még évekig fenn kell tartani és a lakosság számára egyszerű, érthető és élvezetes nyelvezetet használva kommunikálni azokat az elért eredményeket, melyek az eljárás mentén valósultak meg (ha van ilyen, remélhetőleg van). Rövidebb videókat és konkrét eredmények prezentálását (akár évekkel később is) fogadja többnyire legjobban az átlag polgár ilyen esetben.

Egy ellenőrző jellegű utótevékenység megalkotása fontos és hasznos lehet, továbbá nem szabad elfeledkezni azokról a lakosokról sem, akik részvételükkel támogatták a projektet létrejöttét, ez negatív hatást kelthet.

Célszerű így hát a következő módokon továbbra is fenntartani az eljárást részben és gondozni annak „hagyatékát”:

  • Nyilvános riport
  • Nyilvános meghallgatás/találkozó
  • Új kommunikációs eszköz (internetes alapú, nyomtatott, stb.)
 

TIPPEK A KIVITELEZÉSHEZ

  • Társadalmi és gazdasági kérdések: általában a kiválasztott projektek többségének célja, hogy a várost vagy kerületet barátságosabbá, modernebbé és szebbé tegye. Néhány közülük azonban valóban komoly társadalmi vagy gazdasági kérdést vet fel, szóval az ilyen kérdéseket minden tematika kapcsán mielőbb tisztázni kell, hiszen ha túl drága vagy kívül esik az azzal kapcsolatos döntéskör joga a város határain kívül, akkor sajnos az ötlet élből elvetendő lehet.
  • A résztvevő lakosok kezébe adott hatalom szintjét is mérlegelni kell a preferált területek kapcsán. Például vitára adhat okot, ha olyan témakörök kerülnek elő, mint egy városi iskolai mosdóinak felújítása, ami nyilván lényeges és sokan tartják fontos, de az ilyen típusú renoválások/karbantartások a város alapvető feladati közé tartoznak egyébként is.
  • A szavazási rendellenességek célszerűsége nem könnyű feladat néha, de rendkívüli fontosságú. Az által, hogy online szavazás is biztosított a folyamat során bizonyos, hogy többen fognak csatlakozni az eljáráshoz, azonban torzíthatja az eredményeket, főként mivel nehéz visszakövetni, hogy egy szavazó polgár valóban csak egy szavazatot adott e le. Persze ilyen jellegű csalások fizikális találkozók esetén is megtörténhetnek, ezért kell arra figyelni, hogy a kisebb társadalmi csoportok képviselői kb. egyenlő mértékben vegyenek részt a szavazásban és a tematikák fókusza se húzzon túlzottan egyik bizonyos réteghez.
  • Aki a részvételi költségvetés-tervezési eljárást választja, annak tisztában kell lennie azzal, hogy időigényesebb, mint az általános döntéshozatali eljárások. Azok a költségelemzések, melyeket a közigazgatás dolgozói végeznek, lehetnek pontatlanok, ami azt eredményezi, hogy nem lesznek összhangban a lakosság igényeivel az általuk javasolt változások, mivel alul – vagy túlértékelnek bizonyos befolyásoló tényezőket. Szóval hiába a hosszabb ráfordított idő, az eljárás többnyire meghozza gyümölcsét és eredményesebben elégít ki valós igényeket.
  • Kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció! A résztvevő embereknek/lakosoknak szükségük van arra, hogy lássák az eredményeket, máskülönben nem fogják azt érezni, hogy haszna volt a részvételüknek és a befektetett idejüknek, energiájuknak. A túl későn bejelentett változások szintén nagyon destruktívak lehetnek, ezért minden felmerülő végrehajtandó változást mielőbb tudomásukra kell juttatni.

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Paris PB Overview:  https://budgetparticipatif.paris.fr/bp/plugins/download/PB_in_Paris.pdf
  • APUR (2017). « La ville autrement: Initiatives citoyennes // Urbanisme temporaire //
  • Baiocchi G. (2003). « Participation, Activism, and Politics : the Porto Alegre experiment and deliberative democratic theory. » Politics & Society 29(1) : 43-72
  • Carrel M. and Houard N. (2012). La participation des habitants: trois pistes pour rénover la politique de la ville, Paris, Centre d’analyse stratégique, note d’analyse, n° 278.
  • Shah A, ed. (2007). Participatory Budgeting. Washington D.C.: The World Bank
 

External Links

“I Count, I Participate, I Decide” - Participatory Budgeting in Milan, Italy

 

SHOWCASE PARTICIPATORY BUDGET

“RIVAPARTECIPA 2018”- A participatory budget initiative